Katasztrófa volt a hétvége...:'(
Ugye Tündi szülinapja meg minden... Tök jól indult, aztán olyan szar is lett a vége... Letévedt a Zoli... Addig jó is volt, amíg nem lépett le. Kocsival. Részegen. Onnantól fogva kiakadtam... Koleszba sem tudtam visszamenni, a gyomoridegtől hánytam egész nap... A legrosszabb csak ezután jött: Anyám megelégelte a dolgot, és azt mondta, hogy ha nem szakítok a Zolival, akkor ő lép közbe... Úgyhogy szakítanom kellett vele. Én kurvára nem akartam.:'( Még mindig emiatt szenvedek, sírva ébredek fel, úgy is fekszem, le.. Ez így nem állapot...:( Még szarabbul vagyok, mint eddig. Bármit megadnék azért, hogy újra vele lehesek... Én ezt így nem bírom..:(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése