"Ha nincsen akarat az értelem is kevés, ha nincs kitartás semmit nem ér az egész."

Oldalak

2011. május 30., hétfő

Mostanában


Mostanában megint felkavarodott minden. Egy félreértés miatt, ami csak szerintem félreértés, alig beszéltünk 2 napig... Aztán egy hatalmas kő esett le a szívemről, mikor kitárt karokkal várt az ajtóban... Olyan jó érzés volt akkor megölelni...


Ám lehet, hogy megint én vagyok a hülye...:D Megint kételyeim vannak vele kapcsolatban... Lehet, hogy csak a tegnap miatt, amiért nem jött át. Nem volt pénze buszra, én meg emlékeztettem mit mondott előtte való nap... Ezen szépen fel is kapta a vizet. Vannak dolgok, amiket nem értek vele kapcsolatban. Elég sok. Nem fogom részletezni, ha sok kerül rá majd megbeszélem vele...



Ma reggel, amikor a buszon ültem, elgondolkoztam. Eszembe jutott sok szép emlék, ami átéltünk együtt.:) Amikor eljött velünk a Balatonra tavaly nyáron, elhülyéskedtünk a vízben --> Ilyen hideg a víz..:D Akkor a nyelvvizsga..:) A sikítozásai, amikor csikizem...:D És még sorolhatnám... Hiába a sok harag, a sok apróság, ami miatt állandóan veszekszünk.... Az ilyen kis örömök megszépítik az egész kapcsolatot...



Bár még mindig vannak félelmeim, ameddig nem csak mérgelődésből áll az egész, még látom a fényt az alagút végén.:)

2011. május 11., szerda

About feelings




Ahogy már egyszer írtam, furcsa dolgok az érzések... Most vagyok azon a ponton, ahol eddig még nem voltam. Nem tudom igazából, miért, csak azt tudom, hogy ez most nem negatívan definiálható. Ez most egy olyan pozitív érzés, ami teljesen megtölt, mikor Rá gondolok.




Az elmúlt időszakban egyre inkább azt érzem, hogy napról napra egyre jobban kötődöm hozzá. Azt olvastam, hogy a szerelem-érzet körülbelül 6-8 hónap után elmúlik. Én ezt 100%-ban megcáfolom. Nálam még csak most kezd erősödni... Érdekes... Valóban... De azzal sem lehet magyarázni, hogy mást érzek. Mert nem... Tudom mit érzek. Ez olyan, mint ami a 3. hónap környékén alakult ki, csak sokkal erősebb. Ugyanolyan, csak erősebb. Akárhányszor meglátom hevesebben ver a szívem. Amikor meglátom hogy bejelentkezik, görcsbe ugrik a gyomrom és izzadni kezd a tenyerem... Mint amikor az ember olyan szinten odáig van valakiért, hogy szinte megbolondul... Ez nagyjából olyan... Úgy érzem, hogy egy nagyon fontos szerepet tölt be az életemben...




Itt vagyok a hét közepén. Szerda van, és olyan, mintha legalább egy hónapja nem láttam volna... Annyira hiányzik, hogy azt nem tudom leírni... Amikor együtt vagyunk, mindig azt kívánom, hogy álljon meg az idő... Nem szeretnék mást, csak hogy ölelhessem egész nap... Csak hozzá akarok bújni, és el sem engedni...




Vannak problémáink, amit igyekszünk megoldani. Jelenleg van egy, ami mindkettőnket zavarja. Ezért Ő érzi rosszul magát, pedig tudom, hogy nem tehet róla... De igyekszik változtatni, és tenni érte, hogy ne úgy legyen, és ezt becsülöm is.




Az a baj, hogy ezt mind nem merem neki elmondani, mert nem tudom mit szólna hozzá, meg egyszerűen félek ilyen szinten megnyílni előtte... Nem szoktam ennyire kimutatni az érzéseimet, és talán tolakodásnak veszi, vagy túl nagy önbizalma lesz velem szemben...:D De kimutatom neki... Csak nem ennyire...

2011. május 8., vasárnap

The exam and the others



Vééégre túl vagyok a nyelvvizsgán..:D Imádkozom, hogy meglegyen az a 10 pont, ami még kell hozzá.(Y) Naaaggyon jó volt a tegnapi nap.:) Elkísért.:) Reggel találkoztunk Palotán a pályaudvaron, aztán bementünk Veszprémbe. Onnan mentünk Ajkára. Aztán Ajkán volt még egy kis időnk, elvitt fagyizni..:$ Utána bementünk a piacra, kaptam tőle egy pólót.. A póló közepén van egy Me To You maci..(L):) Olyan aranyos volt... Ezután elmentünk egy virágboltba és kaptam tőle egy gyönyörű szál rózsát.. Hát.. Meg kell mondjam, eléggé zavarba jöttem..:D Olyan szinten elpirultam, hogy az csak na.:D De nagyon aranyos volt tőle.:) Száz szónak is egy a vége, bearanyozta a napomat.:)



Aztán visszamentünk a Katedrához, amint odaértünk már mehettünk is be a hallott szövegértésre... Megcsináltuk, aztán lementem hozzá. Ott beszélgetett a Pöttyel...-.-; a nagy G-vel... Szóval hála istennek nem unatkozott.:D.



Az volt a szép, amikor mentünk haza. Én eléggé hisztis voltam, aztán ezzel elbasztam az Ő napját is...:( Úgyhogy... Na mindegy.. Ajkától Veszprémig nem is szóltunk egymáshoz... Aztán Veszprémben "megbeszéltük". Mire beértünk Palotára már nagyjából minden oké volt.



Úgy tudta, hogy 5-kor megy busz Ősibe. Hát aztán kiderült, hogy mégsem.:D Az szép eset volt..xD Végülis taxival mentünk le, aztán bementünk papámhoz. Szülinapja volt. Már mindenki jó hangualtban volt, főleg a Köri..:DxD Aztán hozzám is vágta a sörét, úgyhogy áradt belőlem a sörszag...:D fél8kor átmentünk Hozzájuk. Átengedtek anyáék.:) Aztán beszélgettem az anyjával.. Miután meglátott, az volt a második kérdése, hogy Dia, te fogytál? Hát.. igen...:D Aztán bementünk.. Elvoltunk háromnegyed 9ig.. Annyira jól éreztem magam.. Haza sem akartam jönni.. Olyan jó lenne, ha egyszer ottaludhatnék... Olyan jó lenne... egy ágyban, egymáshoz bújva..:) aaajjj...:D Na mindegy.. Szó, ami szó, nagyon jó volt a tegnap.:) Remélem hogy Ő is így érezte.:)



Mééég sok ilyet.:D

2011. május 1., vasárnap

Just some quotes



"Előbb arra tanított meg, hogy önmagamat szeressem, hogy aztán szeretni
tudjam őt. Ráébresztett, hogy a szívem elsősorban arra való, hogy engem (...),
nem pedig arra, hogy másokat szolgáljon. Azt mondta, hogy a múltam mindig
elkísér majd, de minél jobban megszabadítom magam a tényektől, és minél jobban
figyelek helyettük az érzésekre, annál jobban fogom érteni, hogy a jelen
pillanatában mindig van egy akkora üres tér, mint a sztyeppe, amelyet meg lehet
tölteni szeretettel és életkedvvel.
"


"Képes leszek szeretni minden szeretetlenség fölött,Adni akkor is, ha mindentől
megfosztanak;Örömmel dolgozni minden akadály ellenére;Kinyújtani a kezem még a
legnagyobb magányban és elhagyatottságban is;Felszárítani a könnyeimet akkor is,
ha zokogok;És hinni akkor is, ha nem hisznek bennem."


Pauolo Coelho